2009. jan. 26.

Elkészült!!!

...végre teljesen a tengerparti keresztszemes! Nagyon szerettem csinálni, sok mindent tanultam belőle. Ez volt az első szett. És ő is csak azért, mert egy bolt bezárt, és előtte féláron árusítottak ki mindent... (Mondtam már hogy sóher vagyok? :-)) Elsősorban a "van"-ból szeretek dolgozni.)

Eddig saját összevadászott fonalból, összevissza anyagokra dolgoztam.
Rengeteg gyöngyfonalat kaptam nagymamámtól és anyósomtól, akik régebben kalocsait hímeztek. Ennek megfelelő volt a színösszetétel is. Veszegettem hozzájuk más árnyalatokat is, ha éppen úgy kívánta a minta, de sohasem passzolt igazán a tervhez.
Az anyagok méterárus kongré (?), szélte-hossza nem egyezett, torzította a mintát. Illetve panama, vagy hogy is hívják, amit két szálával kellett venni - a szakkifejezéseket se tudom, annyira kibic vagyok ebben a témában....

Szóval teljesen új volt volt ez a szett-dolog, hogy minden elő van készítve, hogy semmi más dolgom nem volt, csak varrni. Eleinte nem éreztem igazán kreatívnak, szolgai másolásnak tűnt, főleg a foltvarrás után, de hihetetlen módon megnyugtatott, kikapcsolt. Aztán ráéreztem az ízére. Már gondolkodom a következő témán!
(Julcsi, várom a címedet, mert postáznám végre a nyereméyedet!)


Miután a kép elkészült, jöhetett a következő a nemvarrós listámról, Martimez PIF-es redwork-je. Ez is egyfajta első a sorban, ez az első hímzőkeretes varrászatom. Ég és föld a markolászóshoz képest! Kiválóan űzhető beszélgetés, gyerek-kikérdezés, verstanulás, hangszer-gyakoroltatás közben, tévézéskor. Itt még annyit se kell figyelni, mint a xszemnél.

Szombaton zsúrt rendeztünk Orsinak. Ennél a korosztálynál már csak a kajáltatás volt az én dolgom, nem volt szükség "animátorra". Így ültem a nappali sarkában, és bökögettem, amikor éppen elvoltak magukban! :-))))


Ezután a Noé bárkája project következik, természetesen hímzőkerettel. Azt viszont gyöngyfonallal varrom, mert az van....

2009. jan. 21.

Kanadából érkezett

....valamikor a hetvenes években ez a két takaró/pléd. Odaszakadt dédapám új családja küldte a csomagot, vagy nagymamám hozta, amikor meglátogatta az édesapját? Nem emlékszem már.

Gyermek- és ifjúkorom meghatározó darabjai voltak. Nem ágy leterítésére használtuk, hanem délutáni sziesztákhoz. Pihe-puha csendespihikhez. Nem pizsamás betegségekben, lábadozáskor. Tévénézéshez.

Kétoldalt a szélükön volt vagy 10 centi széles szaténcsík. Méretük kb. 170x180.

Mostanáig folyamatosan használatban voltak. A szatént már le kellett vágni, úgy kirojtolódott.
Anyu kért rá pw. borítást, illetve hogy ez legyen a bélése az új takaróinak. Becsomagolom gyerekkorom egy darabkáját...


Ezeken az "Anyutakaró"-kon dolgozom. Eltekintett tőle, hogy a karácsonyfa alatt legyenek :-)))
A 2. számúra a kék hegyeim fognak kerülni.


(13 éve ilyenkor csendes vasárnap volt. Magányosan és fájdalmasan vajúdtam életemben először. Estére született meg Orsi. Az elsőszülött....:-))) és néptáncos, és fuvolás és balettos és mostanában nagggyon kamasz :-))) )

Anyutakaró I/2.

Szóval a receptírást ott hagytam abba, hogy van egy sok pici darabból álló hosszú-hosszú anyagkígyónk.
Vágj ugyanilyen széles (jelen esetben 13 cm) egyszínű anyagkígyót - nem árt, ha nagyjából ugyanolyan hosszú, mint színes párja... (az egyszínű Simon-féle közepes molinó, 8 csík az anyag széltében, azaz kb.12 méter)

...fektesd színt színére a két kígyót, néhol azért gombostűzd is őket össze...
(én 3-4 métert előkészítettem, összevarrtam, kivettem a gép alól, szabtam, aztán ismétlés a mondat elejétől)

...varrd össze először az egyik oldalán...

...majd a másikon is...
(ez kissé érdekesen működött, mert a másik oldalról - belülről vezettem az anyagot, és egyáltalán nem állt kézre - viszont nem akartam a visszájáról, hogy tudjam a varrásszéleket megfelelően igazítani a talp alá)
...majd metélj belőlük derékszögű egyenes szárú háromszögeket...(mondjuk nyolcvanat)

A háromszögek csúcsát csak néhány öltés tartja, így azt egy mozdulattal felnyithatod, és kihajtva eléd tárul egy negyed blokk.

.... ha jól számoltál, a kígyózás és a 80 egység leszabása után ennyi marad...(nekem még ennyi se maradt, mert elszámoltam magam, és ebből még egy egységet le kellett kaszabolnom)

...vasalás után négy darabot egymásnak fordítva kialakul a blokk..

...amit addig pakolgatsz, míg teljesen véletlenszerű hatást érsz el...

...kettesével szembefordíva le lehet csípni a csücsköket, majd láncvarrással összevarrod...

...a blokkok összevarrása után vasalás (vigyázni, mert ferde a szálirány!!!), keretezés (vigyázni, mert ferde a szálirány!!)... érdemes a keretező gerendákat tenni felülre az összevarráskor, és a nyúlós ferde szálirányú blokkszéleket alulra, nagyban megkönnyíthetjük a munkát...
...egy kicsit még gyönyörködünk, bezsebeljük a dicséreteket, és aztán lehet gondolkozni a külső keretezésen és a tűzésen.

2009. jan. 19.

Sorsolás!!!!

...és eredményhirdetés következik!

Szóval 16 versenyző blogtársnő jelentkezett, az a. kupacba 10 név, míg a b. kupacba 12 név került.

Legnagyobb lánykám (fuvolavizsga előtt 1 órával...) húzott a két kupacból 1-1 cetlit.
A keresztszemes szett nyertese Julcsi,
a nyúlas anyagé pedig Eszter.

Köszönöm mindenkinek a részvételt, a nyerteseknek pedig gratulálok - és kérem a postacímüket!

(most futok gyerekbeszerző- és szétszóró körútra.. talán fél óra múlva kiderül, én vagy apja megy a fuvolást meghallgatni....)

2009. jan. 13.

Veratakaró -2.

Mivel ma van kicsilány nevenapja, ezért őrült tempóban varrtam és csak varrtam...
Tegnap este néhány virágot rögzítettem, a többit ma. A négyzethálós tűzés és a szegőpánt ezután következhetett.

Dilemmázam a virágok elhelyezkedésén. Teljesen szétszórva kicsik lettek volna a virágfejek, és az ötletadónál láttam, hogy egy csoportba (pl. szív formába) rendezi a virágfejeket. Kipróbáltam, működött. Nagyon szorított az idő, így pillangó se készült. Ha majd lesz párna hozzá, arra teszek már.

Készült hozzá lepedő is, merthogy ez lesz az ovis ágyneműje, és spéci új ágyaik vannak, de azt nem fotóztam az akkuk lemerülése előtt. Majd pótolom...


A tűzésen szintén rágódta egy sort. Kukacolást nem akartam, egyéb szabadgépit nem akartam kísérletezgetni, így lett a hálós. kicsit unalmas, viszont felsőanyagtovábbítóval egész szépen lehetett vele boldogulni.

Most megyek ünnepeltért az oviba, elmegyünk úszni egyet, és este köszöntjük.
Isten éltesse Julcsi és Ezkriszti kicsilányát is!

2009. jan. 12.

100! (és egy éves is vagyok...)

Tehát egy év alatt 100 bejegyzés.
Sokan megfordultatok ezen idő alatt nálam, néhányan hozzászólással is megörvendeztettetek. Köszönöm a jelenléteteket, a biztatást, a hiányolást. A jövőben szívesen fogadnék kritikát, építő jellegű megjegyzéseket is, hiszen abból (is) tanul az ember. Ne fogjátok vissza magatokat!

Szeretnék ezen neves alkalmakból egy kis ajándékozást tartani. Nem saját készítésű valami lesz a sorsolás tárgya, hanem amiből ti udtok valamit készíteni! Amit először kigondoltam, elég speciális, ezért lesz egy választható b. tárgy is.

Ahogy folyamatosan készülődött a tengerparti keresztszemesem, nyilvánvalóvá vált, hogy a fonalaknak a felét sem használom el. Tehát még egyszer el lehet készíteni, csak aida kell hozzá (asszem 16. de rajta van a tasakon). Már csak egy ki pótlás itt-ott, és a kontúrozás van hátra a saját példányomon.


Mivel nekem elég belőle egy példány, nem szeretném még egyszer kivarrni, ezért ez lesz az 1. sz. nyeremény. Azaz a tasak a fotóval, a "szabásminta" ("kotta") és a fonalak. Leszámoltam, és a leggyakrabban használtakból is megmaradt több mint a fele!

Gondoltam a nem keresztszemezőkre is, számukra találtam ezt nyuszis anyagot (25 x 110 centis). Ez a 2. sz. nyeremény:

Hagyj kommentet 2009. 01. 19. 14 óra 08. percig (ekkor írtam az első bejegyzést!).

Kérlek jelezd, melyik kalapba szeretnél bekerülni! Lehet kérni, hogy mindkettőre esélyes legyél!

Sok szerencsét!

2009. jan. 9.

Anyutakaró I/1.

Recipe:
végy a maradékaidból egy halom min. 40 centi hosszú csíkot, varrd fel őket zsírpapírra...
(praktikus, ha van kezed ügyében egy vasaláshoz értő segéderő, így felállás nélkül láncvarrással gyorsan kipipálható ez a fázis)

...keresztben magad elé fektetve igazítsd 39 centi szélesre a blokkokkat (mint a barna kockásnál látható, toldani is lehet, ha nincs 40 centis anyagod, de végképp el akarod pusztítani a delikvenst)....

....felmetéled 3darab 13 centi szélesre....

...gyönyörködsz egy kicsit a kupacban....

...aztán véletlenszerűen egymáshoz toldod a csíkokat, majd a fáradságos munkával kiszabott zsírpapírt még fáradságosabb munkával letépkeded (az ujjad hegyét erősen illeszd oda a tépés elejére, mert a cérna csak közvetlenül az anyag széléig ér)...
(folytköv a 101. posztban, mert a 100. különleges lesz! )
(meg különben is, még csak itt tartok ebben a projectben)

2009. jan. 6.

Hogyvagyok

Mivel már többen is kérdeztétek, hogy akkor mi is van, hát a következő van:
A patika, ahol kezdtem szeptemberben, egy lánchoz tartozik, akik akartak egy másikat, kisebbet is nyitni kies városunkban még az ősszel. Ez csúszott, és mostanra úgy döntöttek, hogy a válság miatt mégse nyitják meg a másikat. Embereket viszont már úgy vettek fel, hogy oda is. Tehát az egy patikában dolgoztunk mindannyian. A végleges döntés után viszont már nincs szükség (a vezetőség és nem a főnököm szerint!) ennyi emberre, így a félállásút (azaz engem) és a nyugdíjas asszisztenseket "létszámleépítettek".
Most a felmondási időmet töltöm jan. végéig, aztán majd meglátjuk.

Éppen dec. közepére érett meg bennem, hogy jó volt visszatérni, belerázódtunk, úgy tűnt, jó helyet fogtam ki.

Még elvileg 3 évig itthon lehetek főanyaként, mellete talán kiváltva a vállalkozóit (hogy számlaképes legyek) helyettesítést vállalnék. Vagy keresek új helyet. Vagy a főfőnökség belátja, hogy mégis kell egy fél gyógyszerész, és visszavesznek. Vagy nem tudom...

(és most megyek migrént kúrálni - úúúútálom... kisnagylány már ment iskolába, jobban lett)

2009. jan. 5.

Veratakaró - 1.

Miután már minden kiszabva várta az első (majdnem*) gyerekmentes hétköznapot, így néminemű favágás után - hjakérem, ha az emberlyánya a cserépkályha melegénél akarja azt a fránya tűt böködni :-))) - ma délelőtt végre felébresztettem ünnepi álmából a varógépemet alias sárkánykát, és varrtam:

Ezt.

A közepébe applikált virágok kerülnek, de még nem tudom, hogy csak szétszórtan virágfejek, vagy így valahogy, szárastul, pillangóstul, izé madarastul. Ötletek? :-))

A kép erősen nem színhelyes. És kissé homályos. De majd holnap napfénynél...

* kisnagylány reggel kitalálta, hogy ő inkább hányással kezdi ezt az új évi első munkanapját... Milyen jó, hogy anya már nem jár dolgozni... (namindegy, egyszercsak majd feldolgozom)

2009. jan. 4.

Karácsonyi húzogatós - kaptam

Karácsony előtt egy nappal írt Ahama, hogy legyek türelemmel, nagyon messziről érkezik a csomagom. Az ünnep utáni első munkanapon (ami számomra az utolsó lett, mint aznap kiderült....) egy szép nagy boríték várt, mintegy vigasztalásul. Olaszországból érkezett! :-)))


Volt benne egy terítő/asztali futó a Szent családdal. Ennek külön örültem, hogy nem télapó vagy társai - bár azok is aranyosak.


Kaptam még contry stílusú szívet, aminek már meg is lett a helye az egyik falon. Képcskés anyagot, szép karácsonyi az is, valamint egy angyalkát, amit még össze kell állítani.

Itt látható a futó teljes terjedelmében. Köszönöm Andrea! :-))))



Karácsonyi húzogatós - küldtem

Hála Ahamának, nagyon jó kis játékban vehettünk részt. Nekem nehezített pálya jutott, mert nem blogoló kolleginát kaptam, csak az adatlapjáról derült ki néhány információ. Fkisztiről van szó. Annyi azért kiderült, hogy foltvarró, így ennek ismeretében állíthattam össze a kis csomagot, amit (nem én lennék, ha nem így történt volna) karácsony előtti pénteken adtam csak föl. Szerencsére éppen időben odaért.

Került a csomagba két repülős angyalka, két country szívecske, szíves panelos anyag, és 3 mikrokord anyagból hajtogatott csillag.

Kriszti ezt írta a köszönő levelében:

megkaptam az ajándékodat. Nagy örömet szereztél vele! Az angyalkák már a lámpáról lógnak le (mintha átrepülnének a szobán). Külön öröm volt, hogy éppen a születésnapomon kaptam kézhez:). Az anyagok pedig újabb varrásra inspirálnak.....

Kriszti, örülök, hogy örülsz! :-)))))

Év-forduló

Bár olvasgattam folyamatosan a blogokat, de lelkierőm már nem volt megírni a saját összegzéseimet, terveimet.


Miután nagy nehezen belerázódtunk ősszel az új életformába - mármint hogy én is dolgozom - most a bemutatkozásomból ki kellett törölnöm két szót..... Ez volt életemben az első, hogy nekem mondtak nemet.


Szóval lehet újraszervezni az életemet. Ötleteim vannak, hogyan tovább. Varrós listám azonnal megtelt, már szabogatni is nekiálltam. De a gépet majd csak hétfőn veszem elő!
Azonkívül nemsokára megszületik a 100. bejegyzés is, és lesz egy kis ajándékozás is! :-))
Mindjárt írok végre a karácsonyi ajándékozósról is, mert eddig vagy gépem nem volt,vagy éppen magam alatt voltam. De hát új év új lelkesedés! :-))

Van egy rózsaszín-mániás lányom, és vészesen közeledik a névnapja. Szegénynek dec.6. és jan. 13. között minden ajándékozhatós ünnepe, alkalma lezajlik... Ovis ágyneműt fog kapni, mert ugye már végre bent alhat, új ágyakat kaptak, és a tesóktól örököltek már leamortizálódtak.


Ezekből a csíkokból egy Bonnie-fél takaró lesz, reményeim szerint minél előbb. (a képek nem színhelyesek, de majd a folyamat képeit már napvilágnál készítem)